Hirdetés
 

Enterprise Services Oriented Architecture

PDF
Nyomtatás
esoa01.jpgNapjaink informatikai világában az egyik leggyakrabban használt hívószó a szolgáltatásorientált architektúra (Services Oriented Architecture, SOA). Az vállalati informatikai rendszerek piacának jelentős szereplői új fejlesztéseik során pedig kivétel nélkül ezen paradigma irányába haladnak. Mindezt nem véletlenül teszik - a szolgáltatásorientált architektúra ugyanis lehetővé teszi, hogy az informatikai rendszerek létrehozása és újjáalakítása alacsony költségek mellett valósuljon meg.

Mi is a szolgáltatásorientált architektúra?

Röviden összefoglalva egy rendszerek tervezésére vonatkozó irányelv, mely a előírja, hogy rendszerben elérhető funkcionális egységek elkülönülten, önálló szolgáltatásokként álljanak rendelkezésre. Mindez elsőre nem feltétlenül hangzik eget rengető újdonságnak - és nem is az. Ezek a koncepciók már jelen voltak az informatika világában az elmúlt évtizedekben. Amiben azonban a szolgáltatásorientált architektúra mégis újdonságot jelent, az ezen elv megvalósításának módja: a fentiekben említett szolgáltatások a gyakorlati megvalósításban egy jól megalapozott, szabványoknak megfelelő infrastruktúrába ágyazva érhetőek el. Ez az infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások építőkocka szerűen egymásra építhetőek, menedzselhetőek, újrarendezhetőek legyenek.

A SOA érettségi modellben a szolgáltatások egymásra épülésének a következő szintjei lehetségesek (mellettük az üzletmenetre gyakorolt hatással):

 

esoa02.jpg

A másik fontos tényező a szabványoknak való megfelelés: ez biztosítja a különböző beszállítóktól származó szolgáltatások zökkenőmentes együttműködését. Mindez rendkívül fontos egy olyan világban, ahol az informatikai rendszerekkel kapcsolatos ráfordítások jelentős hányada a különböző beszállítóktól származó rendszerek közti együttműködés megteremtésére jut.

A SOA népszerűsítésére szolgáló kedvenc példa az "utazási iroda forgatókönyv":

esoa03.jpg

Ha egy utazás megszervezését vesszük alapul, az egy összetett, sok tevékenységet magába foglaló folyamat. Meg kell szervezni az utazást, beleértve a repülőtérre, illetve az onnan történő szállítást, a repülőút és a szállás lefoglalását. Mindezen szolgáltatások ráadásul különböző üzleti szereplők által nyújtottak. Ha ezen szereplők azonban a fent említett szolgáltatásokat elérhetővé teszík, úgy lehetséges azokat a megfelelő eszközökkel egységes folyamattá szervezni, s ezáltal a végfelhasználónak (ebben a példában az utazni kívánó ügyfélnek) magasabb szintű, kényelmesebb, s ezáltal versenyképesebb  szolgáltatást nyújtani.

SOA és SAP

A fent említett együttműködést lehetővé tevő infrastruktúra természetesen az SAP termékportfoliójában is megtalálható, az úgynevezett Enterprise SOA koncepció részeként. Az Enterprise SOA kifejezés azonban egyszerre jelent hivatkozást a SAP szolgáltatásorientált architektúrára épülő termékeinek támogató infrastruktúrájára, és a tradicionális SAP vállalatirányítási szoftverek funkcionalitásait a szolgáltatásorientált architektúra keretein belül elérhetővé tevő szolgáltatásokra is. Felmerülhet a kérdés, mi az oka az elnevezésbeli különbségnek? Mi az, amiben az Enterprise SOA többet nyújt, mint a szolgáltatásorientált architektúra más megvalósításai? A válasz két fő pontban adható meg:

  • Az üzleti folyamatok alapjait adó funkcionalitások mint szolgáltatások elérhetőek az SAP termékekben
  • A szolgáltatások egységes üzleti folyamatokba szervezését lehetővé tevő eszközök megléte

Üzleti Folyamat Platform

Mint az az első pontban említésre került, a tradicionális SAP vállalatirányítási rendszerekben megvalósított funkcionalitások szolgáltatásokként elérhetők. A szolgáltatások ezen halmazára az SAP terminológiában Business Process Platform (Üzleti Folyamat Platform, BPP) néven hivatkoznak. Az ebben elérhető szolgáltatások a szolgáltatásorientált architektúrának köszönhetően tetszőleges más alkalmazásban is felhasználhatók. Ezen szolgáltatások kialakítására az SAP a felhasználók érdekeit szem előtt tartva egy folyamatot (Process Integration Content Governance Process, PIC) dolgozott ki, mely minden egyes szolgáltatás esetében a követezőeket hivatott biztosítani:

  • A szolgáltatás az adott üzleti funkcionalitás elérését a lehető leghatékonyabban tegye lehetővé
  • A szolgáltatás a jövőben ne változzon, arra mint megbízható, hosszú távon elérhető alapra lehessen szolgáltatásorientált architektúrájú alkalmazásokat építeni.

Ebben a folyamatban természetesen az SAP felhasználói csoportok is részt vesznek: ez az úgynevezett ES (Enterprise Services) Community (http://esc.sap.com/):

esoa04.jpg

 

A fenti folyamatok működésének eredményeképp az SAP ma már több ezer szolgáltatást képes felmutatni Enterprise SOA szolgáltatásportfoliójában. Mindezen szolgáltatásokról pedig részletes információkat is nyújt az ES Marketplace-en: http://esoadocu.sap.com/. Itt az SAP Megoldásaihoz kapcsolódóan egységes nézetben, úgynevezett solution map-ekbe szervezve tekinthetőek meg az SAP termékek által elérhetővé tett szolgáltatások:

 

esoa05.jpg

Composition

Az Enterprise SOA másik jelentős előnyét, mint az már említésre került, azon eszközök adják, melyek segítségével az elérhető szolgáltatásokra alapozva kis erőfeszítéssel komplett üzleti megoldások hozhatók létre, vagy a meglevő megoldások módosíthatóak. Az ilyen eszközökkel lehetséges szolgáltatások építőkocka jellegű felhasználásával további szolgáltatások létrehozása. Az angol terminológiában ez a metodológia a Composition elnevezést kapta.

Az alábbi ábra példát egy egyszerű kérelmezési folyamat reprezentációjára az SAP üzleti szoftvereket szállító vállalat üzleti folyamat modellező eszközében:

esoa06.jpg

Összefoglalás

A fentiekben remélhetőleg sikerült világos áttekintést nyújtanom arról, mit is jelent a szolgáltatásorientált architektúra, illetve mit jelent mind ez az SAP vonatkozásában. A későbbi fejezetekben a fent említésre került infrastruktúra illetve eszközök részletesebben is bemutatásra kerülnek majd.

Ezen fejezet zárszavaként talán még annyit érdemes megemlíteni, hogy amint az látható, az üzleti megoldások világának szereplői a szolgáltatásorientált architektúrák irányába modulnak. Ez a folyamat pedig önmagát erősíti: a létező megoldások hatására napjainkban már alapvető követelményként jelenik meg a SOA támogatása, további megoldások létrejöttét generálva. Érdemes tehát foglalkozni a jelenséggel, mert minden jel arra mutat: aki ebben a játékban lemarad, az kimarad.

A szerző, Faludi Gábor 2005 óta az SAP munkatársa. Jelenleg az SAP Labs keretein belül Enterprise SOA és Java alapú kompozit alkalmazások létrehozására irányuló projektekben Architektként tevékenykedik.
Főbb szakterületei: Enterprise Services Oriented Architecture, Java, Kompozit alkalmazások, Üzleti folyamat modellezés, Szoftverbiztonság.

További cikkek a szerzőtől


Nincs hozzászólása.
A téma megvitatása a fórumon. (0 hozzászólás)