Sokan érdeklődnek az egyes pénzügyi megoldások iránt, és sok általános kérdést is feltesznek az alapokkal kapcsolatban.

Ezért a most következő cikkben egy általános bemutatást közlünk az SAP FI moduljával kapcsolatban a teljesség és a szakmai részletek magyarázata nélkül.
Célja egy csipetnyi ízelítő nyújtása az SAP pénzügyi megoldásából.

Az SAP RF (Radio Frequency) alkalmazások megkönnyítik és gyorsítják a raktári könyveléseket, mivel minden könyvelés online történik az SAP-ban. Ezekkel az eszközökkel a felhasználók egy egyszerűsített felhasználói felületen keresztül közvetlenül az SAP-ban könyvelnek. A mobil eszközök másik nagy előnye, hogy az információkat szkenneléssel (vagy egyéb módon pl. RFID, pick-by-voice) gyorsabban és biztosabban lehet bevinni, mintha begépelnénk a kért számsort.

1. Ha eljutsz a hibás alkatrészig, nincs szerszámod a kiszereléshez.
2. Ha ki tudod szerelni, az alkatrész üzletben nem kapható.
3. Ha kapható, akkor ki se kellett volna cserélni.
- Campbell autószerelési törvényei -

Egy kis szünet után folytatom a PM modul bemutatását képzeletbeli kis cégünk példáján. Az előző részben a berendezéseink nem megfelelő működési állapotának bejelentési lehetőségeit vizsgáltuk. Ebben a részben a tényleges munkaigényekkel járó folyamat feldolgozása következik, ez pedig nem mást, mint a PM modul rendelés kezelése.

Az SAP Business One 8.8-as verziójával ismét bizonyítékát adta az SAP, hogy 40 év tapasztalatával a háta mögött a jövőből is többet lát, mint amire egy "átlag" szoftverfejlesztő képes.

„Ha jól mennek a dolgok, akkor valami el fog romlani…” - Chisolm első törvénye
A mostani részben az eszközparkunk olyan eseményeivel foglalkozunk, amelyek intézkedést igényelnek. Mik lehetnek ezek? Például meghibásodás vagy annak gyanúja, nem üzemszerű működés, esetleg bizonyos eltérések az optimális állapothoz képest.

Pár hónapja írok a Tudásmorzsákba cikkeket, próbálok elképzelni valószínű eseteket... Azonban az élet közbeszól...

Lássunk egy teljesen valóságos, életből vett példát, és nézzük meg, mi a megoldás! Íme egy nagyon életszagú történet: egy olvasónk, Gábor, felvetett egy érdekes problémát. Két beszállítótól is vásároljuk ugyanazt az anyagot, azonban az egyik kg-ban számláz, míg a másik literben. Előbbi piros hordóban szállít, az utóbbi zöldben. Hogyan kezeljük ez a SAP-ban?

Az elmúlt egy hónapban alkalmam nyílt megismerkedni az SAP Business One Compact rendszerével a SAP Hungary által rendelkezésemre bocsátott teszt rendszeren. Ez idő alatt megismerhettem a rendszer alapvető funkcionalitásait, illetve megtudhattam többet a termék technológiai hátteréről, és az azzal kapcsolatos lehetőségekről. Tapasztalataimat most ezen cikk keretein belül kívánom az olvasókkal megosztani.

Az SAP Business One Compact egy nap alatt bevezethető vállalatirányítási rendszer, így a vállalkozás fő tevékenységei a kezdetektől kiválóan és hatékonyan menedzselhetőek.

A tesztet a legalapvetőbb, általános beállításoknak megfelelően végeztem, valamint egy konkrét, értékesítési folyamatot mutatok be, így ezek alapján állapítottam meg az SAP Business One Compact rendszer előnyeit és hátrányait. A tesztben egy-két funkcionalitás leírása található, valójában sokkal több, mint az itt leírtak.

A görög mitológiában szerepel egy nimfa, aki szerelmes lett a saját tükörképébe; majd a beteljesületlen szerelembe belehalt. Hogy ne essünk Nárcisszusz hibájába, ne nézegessük magunkat az ártükörben, hanem könnyítsük meg vele SAP-os életünket! Ígérem, ma nem fogtok unatkozni! Lesz itt virágkarnevál, holland repülőút, megvesztegetés és jó kis magyarosch lehúzás!

A mai téma: hogyan lehet a kvótázást beágyazni az MRP-be?
Na jó, és mi az az MRP? Ebbe is belekóstolunk! Aki velem tart, megkapja az eperfagyit! ... Vagyis a receptjét.

Nyalánkságokat ígértem egy hónapja... Na most megkapjátok! :) Finom, nyári desszertet: jégkrémet!
Nem kell megrémülni, nem a képen látható amerikai-francia csodát: a szalonnás fagyit. Gyártsunk inkább eperjégkérmet! Hogy mi köze van az eperfagyinak a SAP-hoz? Mindjárt kiderül!

Az előző cikkben a raktárgazdálkodáshoz kapcsolódó törzsadatok közül megnéztük az  anyagtörzset, azon belül is azokat  a mezőket, melyek kitöltése elengedhetetlenül szükséges a WM használatához. Most folytatjuk a törzsadatok bemutatását, mégpedig a raktárfelépítés adataival.

Végre! Anyagtörzsön át, beszállítótörzsön keresztül, infórekordokon által eljutottunk a Rendelési könyvhöz! Ez nem egy szép, tizenötödik századbeli, itáliai kódex, amiben a szerzetesek jegyzetelték a környékbeli parasztoktól megrendelt bort, búzát, sarut és kapát. Sajnos...
De nem is a bótos Mancika kockás füzete, amiben sörösrekeszeket lajstromozza...
Hanem az SAP MM moduljában az a funkció, ami az árak érvényességét 'észben tartva' megmutatja a lehetséges beszerzési forrásokat.

Az előző cikkben átfogó képet kaptunk arról hogy illeszkedik a WM az SAP többi moduljához, valamint arról, hogy a raktárgazdálkodás segítségével hatékonyan tárolhatjuk és mozgathatjuk az anyagokat. Most megnézzük milyen törzsadatok szükségesek ahhoz, hogy az anyagokat WM szinten tudjuk kezelni az SAP-ban.

A raktárgazdálkodás segítségével hatékonyan tárolhatjuk és mozgathatjuk az anyagokat, alacsony szinten tarthatjuk a raktárkészletet, magas szolgáltatási színvonalat nyújtva. A WM be- és kitárolási stratégiákkal optimalizálja az anyagáramlást és a raktárkapacitást a raktárakban. Így jelentősen egyszerűsíthető a szükséges anyagok elérése.

A következő cikksorozat első részében bemutatjuk a raktárgazdálkodás felépítését, kapcsolódását egyes modulokhoz.
Majd a Tudásmorzsák további kiadásaiban a raktárgazdálkodás törzsadatait, az anyag/ok raktáron belüli mozgásait, készletlekérdezési módjait illetve további hasznos információkat például a bevételezési / kiadási folyamatokról, leltározásról.

Folytatjuk a törzsadatok taglalását. Nézzük meg, hogyan hozhatjuk létre egy beszállítónkat a SAP-ban! Milyen adatokat tudunk eltárolni, milyen szinten tudjuk õket kezelni, és mire jó egyáltalán? Szót ejtünk továbbá a mágikus hangzású részszortimentrõl és rendkívül fontos számlacsoportról is.

Ebben a cikkben belekezdünk beszerzési folyamatban használatos törzsadatok áttekintésébe. Ez alkalommal az anyagtörzset vizsgáljuk meg részletesebben: hogyan hozunk létre anyagot, milyen táblában tárolja el a rendszer az anyaggal kapcsolatos adatokat, végül hogyan tudjuk használni ezeket a táblákat. Az előző részben a beszerzési folyamathoz szükséges szervezeti egységeket tárgyaltuk: a gyárak, beszerzési szervezetek, vállalatok megadják az üzleti folyamatok vázát. Azonban ez nem elég, a vázat fel kell tölteni – adatokkal. Az adatokat struktúrált formában tároljuk: táblákban. Egy tábla az egy témával kapcsolatos adatokat tartalmazza – pl.: külön tábla a szállító adatainak, egy másik rendelési könyvnek, megint egy másik a már létrehozott megrendelés adatainak. Vegyük górcső alá ezeket egyenként!

A múlt heti Tudásmorzsákban ígértem, hogy még visszatérünk a szervezeti egységekre. Minden vállalat különböző egységekre bontható, van pénzügyi, kereskedelmi, kommunikációs, logisztikai stb osztály. Ezek különféle hierarchikus viszonyban állhatnak egymással – alá-és mellérendeltek lehetnek. Személyi szinten ez, például, azt jelenti, hogy a gyárigazgató alárendeltje a pénzügyi igazgatónak. A gyár a vállalatnak, mint gazdasági egységnek a része, hierarchiában fölötte áll; a gyár szolgálja az egész vállalat érdekeit, és nem fordítva. Az SAP-s szervezeti felépítésnek követnie kell a vállalat felépítését, annak logikáját. Így a termelést a gyár, a könyvelést a vállalatkód, a beszerzést a beszerzési szervezet jelenti a rendszerben. De nézzük ezt egy kicsit részletesebben a beszerzési folyamatban említett egységekre fókuszálva!