„Ami el tud romlani, az el is romlik."

    Murphy törvény

Az elkövetkező időszakban az SAP egyik - talán kevésbé közismert - modulja, a PM (Plant Maintenance), vagyis karbantartás modul használatát mutatom be néhány cikk erejéig.

Ebben a részben az alapelveket nézzük át. Igyekszem majd nem túl tankönyv jellegű lenni, de a későbbikekben jól jöhet, ha nagyjából körülírjuk a használt fogalmakat.

Vágjunk bele! :)

A megbízhatóság

Vállalkozásunk egy kicsi nyomdát üzemeltet.  Legfontosabb gyöngyszemünk egy csodálatos nyomdagép, mellyel sikeresen megszereztük a város szórólapjainak a piacát és egy kisebb reklámújságnak a nyomtatását. Fontos azonban, hogy a vállalt határidőket be kell tartanunk, mert a kampányokra a szórólapoknak készen kell lenniük. Amennyiben csúszunk, a megrendelő nem tudja időben szétküldeni, bevételkiesése lehet. Emiatt bizonyosan igen elégedetlen lesz, és más kivitelezőt keres. Nyomdagépünk megbízható, termelőképes állapota tehát központi kérdés, a vállalkozásunk eredményessége múlik rajta.

Kicsit más szavakkal: a megbízhatóság tehát berendezésünk azon tulajdonsága, hogy a tőle elvárt funkcióját adott feltételekkel, adott időtartam alatt képes elvégezni.

De miért is ne tudná végrehajtani?

Sajnos rengeteg oka lehet, ami miatt a berendezésünk meghibásodhat.

Túlterhelhetjük például, mert bár a gyártó elmondta, mennyi a kapacitása egy nap alatt, mi kétszer annyit gyártunk vele. Nem akartunk visszamondani megrendeléseket, ezért nem pihentettük, a meghajtómotor leégett. Most itt állunk nyomdagép nélkül, és nem tudjuk a határidőket teljesíteni.

Ezenfelül rejtett anyaghibák is lehetnek az egyes szerkezetekben, amit még kiszámítani sem tudunk. Egyszer csak leáll a gép, javítani kell. Hmm... Újabb kiadások...

Adódhat hiba az üzemeltetésből is. A gyártó figyelmeztetett ugyan minket, hogy 30 üzemóránként olajozzuk meg a jelölt helyeket, de hát ki figyelt ilyenekre, mikor ömlött a megrendelés, nem vacakoltunk kis olajos flakonokkal. Most már olajoznánk, de már nincs miért. :)  Újabb kiadások...

Könnyen beláthatjuk tehát, hogy a termékünk mennyiségét és minőségét, ezen keresztül pedig a vállalkozásunk sikerességét jelentősen befolyásolja, hogy az előállításához használt eszközparkunk milyen műszaki állapotban van, illetve milyen gyakran kell a meghibásodások miatt a gyártást vagy a szolgáltatást félbeszakítani.

Nem kell azonban a megbízhatóság fogalmáért messzire tekintenünk. Akinek gépkocsija van, tudja: a gépkocsik forgalomban való részvételének egyik feltétele, hogy bizonyos időszakonként egy műszaki vizsgabizottság előtt megjelenjünk a járművel. A forgalmi vizsgán átnézik az autó műszaki állapotát, és a vizsga eredményétől függően mehetünk újra a forgalomba vele. Másként fogalmazva megvizsgálják az autó megbízhatóságát a biztonságos közlekedés tekintetében. Természetesen a megbízhatóság akkor is felülvizsgálatra kerül, ha az autóval lerobbanunk színházba menet a kedvesünkkel. Félő azonban, hogy ott nem az autó megbízhatósági mutatója fog csorbát szenvedni... :)

Nos, kicsit komolyra fordítva a szót:

A karbantartás célját a fenti gondolatok körül kell keresnünk. Olyan tevékenységet értünk alatta, amellyel a váratlan meghibásodásokból adódó termeléskiesés visszaállítható, illetve a természetes elhasználódásból adódó kapacitás-kiesés megelőzhető vagy csökkenthető.

A karbantartás fogalmát a számvitel is ismeri, és meghatározza. A  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§(4) bekezdés 9. pontja szerint a

karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

Talán sokan felteszik most a kérdést: hogyhogy a számvitel foglalkozik a karbantartással? Nos, a műszakiaknak nem kell megijedniük, a könyvelők nem törnek a babérjainkra. :) Számviteli szempontból azonban a javítási munkálatok elszámolása történhet karbantartási költségként, valamint értéknövelő felújítás esetén beruházásként. Emiatt fogalmazza meg a törvény, hogy mit tekint karbantartásnak. Ezzel a témakörrel és a szabályokkal bővebben egy későbbi részben, a rendelés-elszámolás résznél írok majd.

A karbantartás mellett fontos még egy fogalmat tisztáznunk, ez pedig a karbantarthatóság. A karbantarthatóság (fenntarthatóság) az eszközünknek azon képessége, hogy meghatározott használati feltételek mellett olyan állapotban tartható, illetve olyan állapotba állítható vissza, amelyben az előírt funkcióját teljesíteni tudja, ha a karbantartását adott feltétetek között és az előírt eljárások, valamint a szükséges erőforrások felhasználásával végzik el.

A karbantartás során beszélhetünk:

• eseti karbantartásról, amikor olyan meghibásodásokat javítunk, amelyekkel előre nem lehetett számolni, valamint 
• megelőző karbantartásról, amikor bizonyos időszakonként átvizsgáljuk a berendezéseket, és végrehajtjuk az előírt munkákat, törekedve a jövőbeli termeléskiesés elkerülésére. (Gyakorlatilag az üzemelésből adódó elhasználódás miatti törvényszerű problémákat próbáljuk megelőzni. )

Emlékszünk még a fenti nyomdagép kenés miatti hibájára?  Annyit kellett volna tennünk, hogy 30 óránként olajozzuk. Ez tipikusan megelőző tevékenység... Persze csak akkor, ha végrehajtottuk volna. :)

Minden túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy a karbantartás hatásfoka a vállalkozás kockázatát és eredményességét jelentősen befolyásoló tényező.

A karbantartásra fordított költségek egyes vállalkozások esetén igen jelentősek lehetek, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen támogató eszköztárral rendelkezünk.  

A karbantartási munkákat végezhetjük saját berendezéseinken, de vállalkozás keretében külső eszközparkon is végrehajthatjuk. Utóbbi esetben szolgáltatunk, a karbantartási tevékenységünket értékesítjük.

A karbantartás tervezésének és menedzselésének alapvető kitűzéseit a következőkben foglalhatjuk össze.

• A megbízhatóság maximális szintre hozása
• Berendezésenkénti karbantartás stratégiák megállapítása
• A karbantartásból adódó állásidők csökkentése
• A szükséges erőforrások tervezése, szervezése 
• A költségek optimalizálása

Karbantartás támogató rendszerek

A fenti igényeket kielégítő alapelveket és módszereket a 40-es években fogalmazták meg, és kezdték használni, főként a repülőgép iparban - gondolom, könnyen belátjuk, hogy egy repülőgépnél szerencsés, ha repülés teljes ideje alatt a levegőben tud maradni, és tervezetten száll le. Ezt várjuk el a megbízható repülőtől. :)

A 70-es években a számítástechnika már komoly eszközökkel tudott hozzájárulni az adatfeldolgozáshoz. (Az SAP is a 70-es évek elején született.)

Több önálló informatikai rendszer létezik a karbantartás támogatására, de ERP rendszerekbe, így természetesen az SAP R/3-ba is integrálták.

Nézzük, mit nyer a vállalkozásunk egy jól működő karbantartás modullal:

• Megvalósul a berendezéseink és eszközeink egyedi élettörténetének lekövetése, a különféle alkalmazási helyeken való használat kimutathatósága
• Létrehozható a berendezések üzemeltetési láncának kapcsolati modellezése, így könnyebben feltárhatóak az összetett hibák
• Lehetőség nyílik az észlelt rendellenességek és hibák történeti követésére, a hibák okainak statisztikai elemzése és az összefüggések feltárására
• Támogatást kapunk az erőforrások tervezését és vezénylését megvalósító eszközök használatára, beleértve természetesen a saját munka, külső szolgáltatás, valamint a teljes anyagigénylés és beszerzés folyamatát is.
• Kapacitástervező eszközökkel követhetjük a saját karbantartó állományunk erőforrásainak kihasználtságát
• Segítséget kapunk a gépparkunk idő- és teljesítmény alapú megelőző karbantartás-tervezésének automatizálásához.

A fenti elveknek nagyon sok különféle informatikai rendszer megfelel, azonban az ERP rendszerek (így az SAP is) egy kulcsfontosságú dolgot tudnak még:

Az ERP rendszerek a fenti feladatokat egy rendszeren belül, integráltan, a különböző üzleti modulok kapcsolódási pontjainak figyelembevételével végzik.

A kulcsszó tehát az integráció.

Emiatt tud az SAP a vállalatirányítási rendszerek piacvezetője lenni. A fenti gazdasági-műszaki események és kapcsolataik ugyanis a rendszer bevezetése során meghatározhatóak és beállíthatóak, így például egy karbantartási alkatrész igénylése és beszerzése az anyaggazdálkodás-beszerzés modul segítségével történik. A raktári nyilvántartás és a megfelelő időben való kiadás a raktárgazdálkodás, míg a karbantartási munka során keletkezett költségek elszámolása a kontrolling feladata. Az SAP-ban mindez az integrációnak köszönhetően automatizáltan, a beállított kapcsolatoknak megfelelően működik.

A következő részben már célzottan a SAP PM modul működésével foglakozunk képzeletbeli vállalatunk, a TudásMorzsa Transzport Kft. :) példáján át, és megnézzük, hogy szállító járműparkunk nyilvántartására milyen eszközöket nyújt a PM modul.

Következik : 2. rész - A műszaki objektumok

A karbantartás és megbízhatóság elmélete iránt mélyebben érdeklődőknek ajánlom:

[1] Gaál Zoltán - Kovács Zoltán:Megbízhatóság, karbantartás, Veszprémi Egyetemi Kiadó 2000.