„A tartalék kocsi rögtön lerobban, ha az autó,

minek pótlására használják, felmondja a szolgálatot."

Jean törvénye a gépjárművekről

Az előző cikkben átnéztük a karbantartás alapfogalmait. Itt az ideje, hogy rátérjünk képzeletbeli vállalatunk, a TudásMorzsa Transport Kft. eszközparkjának karbantartási tevékenységére.

A TudásMorzsa Transport Kft.

Ez a képzeletbeli vállalkozás kiterjedt logisztikai tevékenységet folytat, és több magyar telephellyel rendelkezik.

Közel 70 gépkocsiból álló flottánk járművei megfelelnek az uniós elvárásoknak. Az autókon GPS helyzet-meghatározó rendszer található, valamint menetrögzítő és diagnosztikai célokból egy külön kommunikációs egység is, ami egy PDA és egy GSM egység segítségével kommunikálni tud a központi vezérlővel.

A járművekkel alapvetően saját szállítmányozást végzünk, de igény esetén kölcsönzést is vállalunk. A gépkocsik jogszabályi előírásoknak megfelelése természetesen alapértelmezett, ezen felül - mivel eszközeink komoly értéket képviselnek - nagyon fontos az időben elvégzett megelőző karbantartás, valamint a meghibásodások minél előbbi elhárítása.

A cégünk SAP vállalatirányítási rendszert használ, mellyel jelenleg a könyvelést (FI), a kontrollingot (CO), az anyagbeszerzést (MM) és az értékesítést (SD) támogatjuk.

Mivel vállalkozásunk versenyképes akar maradni az erős konkurensekkel szemben, úgy döntünk, lezárjuk a papíron, táblázatkezelőben, fejben, és sok egyéb módon szervezett karbantartás tervezést. Az SAP szerencsére rendelkezik egy nagy teljesítményű karbantartás támogató eszközzel, a PM modullal. Itt az idő, hogy az integráció előnyeit kihasználva a karbantartás támogatását is kedvenc ERP rendszerünkben végezzük el!

(Itt, zárójelben jegyezném meg, hogy több megkeresést kaptam a cikk előtt és a cikk után is, amelyek lényegét egy mondatban tudnám megfogalmazni: „Miért a PM, és miért jobb, mint az XXXX karbantartási rendszer?". Ennek hatására úgy döntöttem, hogy a cikkek zárásakor az utolsó részben, vagy akár egy önálló írásban összefoglalom majd a kérdésről alkotott álláspontomat. Azért a végén, mert akkorra már minden lényeges részt áttekintettünk, így könnyebb lesz érteni a hivatkozásaimat.)

A műszaki objektumpark modellje és a berendezések

A műszaki objektumainkat valamilyen módon egy logikai adatmodellel le kell képeznünk, amit a rendszerben használni tudunk. Ennek folyamata egyfajta absztrakció (elvonatkoztatás), melynek keretében a számunkra lényegtelen elemhalmazt elhagyjuk, és a modellezés számára fontos tulajdonságokat gyűjtjük össze.

Karbantartási szempontból nyilván lényeges a tevékenység célpontjait, vagyis az objektumainkat, valamint ezen objektumoknak az egymáshoz viszonyított struktúráját létrehozni.

Nézzük, a PM modulban milyen modelleket tudunk kezelni.

Első fogalom a berendezés, amely egy egyedileg karbantartandó, önálló eszköz. A berendezések gyakorlatilag objektumszintű egyedi nézetek.

Tekintsük át, milyen igényeink vannak a berendezések leképezésénél.

Az alábbi ábrán az egyik berendezésünket, egy kamiont körbevettem azokkal az adatokkal, amelyek gyűjtésére törzsadat szinten szükség lehet (nem törekedtem a teljességre).

Láthatjuk, hogy a berendezés szintű törzsrekord a PM-ben nagyon széles mozgásteret biztosít az eszközparkunk leírására.

Ne feledjük, hogy a törzsadatok az objektum olyan tulajdonságait írják le, amelyek hosszabb távon viszonylag állandóak, csak ritkán változnak. Természetesen látunk majd példát a következő cikkekben mozgásadatokra, amelyek nagy mennyiségű, változó adathalmazok.

A fenti törzsadatok közül külön szót ejtenék a mérési pont/számláló használatáról (és ezzel kicsit előreszaladok a TMK-hoz). Az objektumainkhoz hozzárendelhetőek ugyanis bizonyos jellemző alapján számláló pontok, melyekkel a berendezés időszakos karbantartását vezérelhetjük. A TudásMorzsa Transport Kft.-nél úgy döntünk, hogy automatizáljuk a futásteljesítmény alapú karbantartás követését. A gépjárművek menetteljesítmény rögzítője GSM kapcsolattal napi egyszer átadja a teljesített kilométer adatot. Amikor a számláló eléri az adott értéket, akkor a járművet a PM rendszer automatikusan kijelöli egy műszaki szemlére. Az elvi ábra alább látható:

Egy kicsit előreszaladtam :) A téma a TMK-nál részletesen elemzésre fog kerülni.

A berendezés hierarchia

Az előző példámban azt az esetet néztük, hogy a kamion egy berendezés. Felmerülhet azonban bennünk, hogy elégséges-e ez a felbontás? Mire is gondolok? A kamionnak a motorja e logika alapján mi? Előfordulhat ugyanis, hogy a motort is egyedileg karbantartandó egységként szeretném kezelni. Nos, van erre egy remek lehetőség a PM-ben: a berendezés hierarchia használata, vagyis egy főberendezés alá alberendezéseket lehet meghatározni.

Az alábbi kép erre példa:

A képen a gépjármű főberendezést további alberendezésekre bontjuk: a példában motorra és futóműre. Miért lehet ez fontos? Azért, mert a főberendezés, mint a hierarchia csúcsa összefogja az egész ágat, ugyanakkor az alsóbb szintű berendezések egyedi élettörténettel bírnak. A fenti esetben például könnyen követhetjük a motorcseréket egy járműben („A" motor, mint berendezés cseréje „B"motorra a hierarchiában. A motorok minden esetben egyedi élettörténettel fognak rendelkezni, a gépjármű berendezésben viszont láthatók lesznek a hozzájuk sorolt alberendezések ki- és beépítési időszegmensei. )

Szerelt egység és darabjegyzék

További lehetőségeket kapunk a PM modulban azáltal, hogy az MM (anyaggazdálkodás) modulban nyilvántartott anyagokat hozzárendelhetjük a hierarchiánkhoz.

A fenti példában használtuk a motort, mint példát. Bontsuk tovább a motor hierarchiát! További alberendezésekre már nincs szükségünk, viszont a motor alkatrészeit jó lenne valamilyen módon összerendelni a berendezéssel. Nos, egyrészt létrehozhatunk PM szempontú anyag hierarchiát (szerelt egység - installáció), másrész egyszerűen, hierarchia használata nélkül komponenslistát adhatunk a motorhoz (darabjegyzék).

A szerelt hengerblokk, mint szerelési egység hivatkozásként használható a hierarchiában, míg a darabjegyzék anyagai jelentősen segítik a javítás anyagtervezését. Például a fenti motorhoz a T334221 számú szelepet használjuk az anyagtörzsből. A motorhoz szükséges szelepet javítási igény esetén villámgyorsan kiválaszthatjuk a darabjegyzék komponenslistából, nem kell az anyagtörzsben kutatnunk a szelep cikkszáma után.

A műszaki hely

Természetesen a berendezéseink kapcsolatait, valamint elhelyezkedésüket is le kell tudnunk írni a rendszerben. Erre lehetőségünk van a műszaki hely (vagy mondhatnánk más szóval úgy, hogy beépítési hely vagy használati hely) alkalmazásával. Ez egy fordított fa struktúra (gyakorlatilag egy gráf), melynek ágaira berendezéseket építhetünk. A PM-ben ez egy maszk segítségével alakítható ki.

Milyen elv szerint alkothatjuk meg a műszaki hely hierarchiát?

Néhány példa:

• Földrajzi hely (Ország - város - telephelyek, stb. )
• Technológiai felbontás (Erőmű- kazánok- tüzelőanyag-ellátás, stb. )
• Könyveléssel összerendelt (Költséghely vagy eszköz főszám/alszám struktúrát követő)
• Vegyes, vagyis a fentiek keverése

Talán a példákból már látszik, hogy a műszaki hely egy-egy csúcsa alkalmas az alatta lévő teljes ág lekérdezésére. Megtudhatjuk például, hogy a debreceni telephelyen (egy adott ág és az alatta lévő szintek) milyen javítások történtek adott időszakban, és azok mennyibe kerültek.

Természetesen kérdezhetjük mindezt a berendezés törzsadatokkal kombinálva: Milyen javítási költségekkel járt az összes telephelyen (legfelsőbb csúcs a műszaki hely struktúrában) használt nyerges vontatók közül a háromtengelyes, 20 tonna feletti szállítókapacitású (berendezés adat) gépjárművek javítása 2009.01.01 és 2009.06.30 között?

A műszaki objektumok általunk alkalmazott teljes hierarchiája tehát az alábbi ábrán látható:

A műszaki objektum hierarchia kialakítása

A PM modul adattörzsét a fenti adatok alkotják. Túlmegy a cikk terjedelmén, ezért nem beszéltem további csoportosítási és kapcsolati lehetőségekről (pl. objektum-háló), de talán az alapok látszanak.

Kérdésként szokott felmerülni, hogy milyen mélységig érdemes felbontani a struktúrát, tehát meddig műszaki hely, honnan berendezés, mikor alberendezés egy-egy objektum.

Általános recept nincsen. Egyik vezérelvünk lehet a műszaki igényesség, vagyis addig mindenképpen érdemes bontani, ameddig egyedi élettörténet követést akarunk. Láttam példát arra is, hogy a berendezések használatát nem tartották indokoltnak. A műszaki hely ágak, mint hivatkozási objektumok bőven elegek voltak az adott feladatra. Ezzel sincs semmi baj. Nyilvánvalóan a repülőgép iparban, egy atomerőműben, esetleg egy CVN-68 Nimitz osztályú repülőgép hordozón :) a karbantartás felbontása a lehetséges legfinomabb. Itt minden fontos, minden érdekel minket egyedileg. Amennyiben erre a jogszabályok, a szabványok, vagy a belső szabályzatunk nem kényszerít minket, akkor a felbontás természetesen lehet durvább.

Egyet azonban ne feledjünk: A PM-ben nagyon fontos lépés a műszaki objektumok megfelelő kialakítása. Mindig nagyon gondoljuk át a mélységét, megéri!

Zárszó

Remélem, sikerült felkeltenem a kíváncsiságot a karbantartás „célpontjai", a műszaki objektumok iránt. Természetesen tudom, hogy nagyon felületesen tekintettük át a témát, de ha valakinek az „étvágya" megjött, javaslom, keressen rá a neten a „PM műszaki objektum" szókapcsolatra.

Jó keresést! :)

A következő részben a most tárgyalt objektumainkon tapasztalt események kezeléséről, a (hiba)jelentésről fogunk beszélni.

A témával kapcsolatban ajánlott SAP tanfolyam:

PLM305 - MŰSZAKI OBJEKTUMOK KEZELÉSE